Szabadszállás Város

Somogyi György fotográfusról bővebben itt olvashat

A női szabó szakmát Kiskőrösön végeztem. Ez a mesterség alapja, az egyszerű ruházati viselettől a szalonmunkáig, továbbá a rekonstruálásnak is, mellyel a régen viselt ruhákat tudjuk életre kelteni.
Munkásságom során az alkalmi, népviseleti ruhák, és a kézművesség felé fókuszálódtam. Az emberiség történelmével azonos korú mesterségnek az egyik olyan képviselője vagyok, aki szakmai elhivatottságból dacol a jelenlegi gazdasági környezettel, napjaink értékvesztett világával, automatizált korával.
A művészkirálynő ruhatárából kiválasztott két ruhát szakmai kihívásként tűztem ki célul évekkel ezelőtt. Mindezek után szeretném, ha nem csak a szabadszállásiak ismerhetnék meg Prielle Kornéliát és a régi idők ruháit valamint más munkáimat!

„ Múltat tiszteld a jelenben és tartsd a jövőben.”

Telefon: 06 / 20 290 6325
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap:
www.eszterszabo.freeweb.hu

Az Egresss Kis Lajos Néptánc Együttes 1971 augusztusától működik. Ekkor került Szabadszállásra fiatal tisztként Haránt Károly és felesége Marika. Az akkori  József Attila Művelődési Otthon (jogelődünk) a Kossuth Lajos út 8-szám alatt adott helyet a formálódó tánc együttesnek. Kezdetben a helyi leányok, majd kicsit később a táncos múlttal rendelkező itt sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok alkották az együttes gerincét. 1972-ben az együttes már a KI-MIT-TUD elődöntőjéig jutott. Ettől kezdve a helyi igényekre alapozva több korcsoportban indult tánc oktatás az Egress Kis Lajos Néptánc Együttes égisze alatt. Névadók nevét Tímár Sándor a Magyar Állami Népi Együttes vezetője javaslatára vette fel az együttes.


1975-ben a frissen megnyitott Helyőrségi klubban működött tovább az immár egyre nagyobb helyigényű csoport. Ettől kezdve egyre inkább a honvédség vette át a csoport fenntartását és működtetését. Ez alatt az időszak alatt a Honvédség által indított felmenő rendszerű vetélkedőknél, fesztiváloknál a hadsereg szintű döntőig, a KI-MIT- TUD esetében pedig 2 alkalommal az elődöntőig jutottunk. A gyerekeknél az akkori Honi Légvédelem által szervezett gyermek művészeti találkozókon elődöntők után több mint tíz alkalommal jutottak gyermekeink Zánkára, az Országos Fesztiválra.


Az együttes működése alatt fellépett Lettországban Németországban többször is Hollandiában és Erdélyben.
A honvédség szabadszállási alakulatainak megszűnése után a József Attila Művelődési Otthon fogadta be a néptánc együttest, amely előtte már a Szász Károly alapszintű Művészetoktatási Intézmény keretein belül működött, Lukács László vezetésével. A művészeti iskola  megszűnését követően a művészeti csoportok fenntartását magára vállalta a József Attila Közösségi Ház. Mintegy két éve a régi táncosok kezdeményezésére ismét elindult a felnőtt csoport, melynek tagjai visszajárnak Kecskemétről, Szalkszentmártonról, és közvetlen környékről, akikkel együtt a veteránok és a Haránt Házaspár is újra táncol, Lukács László és Lukács Lászlóné Haránt Eszter szakmai vezetésével, bízunk benne, hogy még nagyon sokáig.

Már a hetvenes évek elején működött ez az együttes Kálmán Lajos vezetésével, aki Kecskemétről járt ki rendszeresen. Ekkor én még szólóénekes és nótafa voltam. Mikor pedig vezető nélkül maradt a kórus, a tanár úr tanácsára én lettem az együttes vezetője. Elvégeztem a Népdalkör vezetői iskolát, ahol citerázni is megtanultam, így citerazenekar vezető is lettem. 1978 óta én vezetem a csoportot, de megtanítottam sok gyereket és felnőttet is citerázni. Így a népdalkört mindenkor citerahang kíséri. A citerásaim külön is megmérettették magukat, így ma már ők is országos „arany”-nak minősültek.


A régi kórustagokból ma már csak néhányan vannak. Helyettük új énekesek jöttek és még ma is jönnek. Így mindig vannak újabb tagok, akikkel megtanuljuk a régen betanult dalokat is. Az ország szinte minden népdalos találkozóján voltunk már, Székesfehérvártól Gyuláig. Abasár és Hollókő, vagy Tihany éppúgy szép szereplés emlékét őrzi mint Budapest múzeumai. A Néprajzi az Iparművészeti a Történeti múzeum vagy például a Vajdahunyad Várban már négy alkalommal szerepeltünk. Kecskeméten a Tavaszi Fesztiválon többször is, de a „Hírös Hetek-en” is többször szerepeltünk. Lakitelek, Bácsalmás éppúgy megjelenik albumunkban, mint a közeli városok Kunszentmiklós, Bugac, Ágasegyháza, Dunavecse, Kiskőrös, Kecel, Solt, Tass, Kerekegyháza. Műsorunkban megtalálhatók dr. Kálmán Lajos, Kodály Zoltán, Bartók Béla, gyűjtései éppúgy, mint Olsvai Imre, Bencze Lászlóné, Szomjas Siffer György, legfőképpen pedig Budai Ilona gyönyörű dalai, melyet a Csutorás Táborból hozok minden évben.


Rengeteg szép népdalt vallunk magunkévá. Ezekből sok-sok csokrot kötöttem és van miből válogatni egy-egy műsorra. Városunk szülötte dr. Kálmán Lajos halála emlékére már 10. alkalommal rendeztünk Népzenei Találkozót, ez mindig november 7.-e táján van.
A népdalok szeretetét szeretnénk átadni másoknak is főleg az ifjúságnak!
 


Kovács Imréné Margit néni
a Kiskun Népdalkör és Vadrózsák Citerazenekar vezetője

Huszár Olga vagyok, közel 30 éve rajzolok s ez idő alatt sok kiállításom volt már.
Munkáim vegyes technikájú színes grafikák melyeknek alapja a por és olajpasztell. Mondanivalójuk az engem ért hatások tükörképei. Ezeket főleg portrékban karikatúraként vagy kissé szürreálisan fogalmazom meg.
Nagyon szeretek alkotni, legyen az kisplasztika, báb, linómetszet, belsőtéri dekoráció, szobrok, díszes madáretető vagy éppen a kisfiamnak épített mini játszótér. Érdekel a kert berendezése a növények egyedi kialakítása. Minden meg és átformálható anyag kihívás számomra, mely megoldást rejt magában
Öröm alkotni s ezt megtalálni.

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

További képek -itt-

Fafaragó népi-iparművész


Immár közel 40 éve foglalkozom fafaragással. Szüleimnek voltak birkái és pásztorkodás közben alakult ki ez a tevékenység. Atyámnak volt egy gyűjtő barátja, ő terelgetett szakirodalmakkal ebbe az irányba, mert látta, hogy van tehetségem a fához, jó kézügyességgel rendelkezem.
Általában az Alföldön található gyümölcsfákból készítem a tárgyaimat, vagy a nyárfa néhány fajtájából, illetve mostanában lehet keleti fákkal is dolgozni. Használati tárgyakat és bútorokat készítek egyaránt, csak ránézek egy fára és már el is indul az emberben egy bogár, hogy mit lehetnek alkotni belőle. Az már bonyolultabb, mikor megrendelésre kell dolgozni, olyankor egy kompromisszumos megoldást kell találni, hogy az én ízlésem találkozzon az ügyfél elégedettségével.
A Bács-Kiskun Megyei Népművészeti Egyesület tagja vagyok, pályázatokon indulok, a népi iparművészeti díjat is így nyertem, zsűrizett tárgyaim szép lassan elkopnak, főleg a külföldi vásárlók igénylik a zsűrizett munkákat. Visszatérő vásárlóim Svájcból, Németországból, Ausztriából is vannak.
Tabajdi István köztéri szobra Szabadszálláson a Kálvin téren áll. Munkái között kiemelkedő a Városföldi templom faragott oltára.

63 éves vagyok, immár három éve nyugdíjasként élek Szabadszállás külterületén, tanyámon. A tragikus sorsú lányom tanulmányainak segítése vezetett engem bele az írásba. Az írásaim elven emlékek a gyermekoromtól napjainkig, csak a megtörtént valóságot írom le. Mindenkiről érdeme szerint nyilatkozok, de leginkább az arra érdemes embereknek állítok emléket. Első könyvem 2009 őszén jelent meg „Emlékeim” címmel. Főleg novellákat írok, melyek körülbelül tíz év óta különböző folyóiratokban jelentek meg.

 

A. A. Smith

A. A. Smith számára az írás igazi szerelem. Legfőbb célja, eljutni az emberekhez – a szívükbe, az otthonukba, a gondolataikba –, és olyan élményt nyújtani, ami korántsem nevezhető hétköznapinak. A kalandok, a történelem, az intrikák és szerelmek szövevényében jól boldogul, elkísérve olvasóit fantáziájuk gazdag világába. A misztikus és horrorisztikus jegyek mögött megbúvó elegancia pedig talán a névjegyévé is válik idővel, de mindezt az olvasói döntik el, hiszen értük született ez a mű, ahogyan a továbbiak is értük születnek majd…

53 éves fa-szobrász vagyok. Mesterségemet iskolában, komoly mesterektől tanultam, 35 éves szakmai gyakorlattal és alapos stílusismerettel rendelkezem. A lakáskultúra témakörébe tartozó bútor-kiegészítő tárgyak (csillárok, falikarok, tükrök, konzolok és konzolasztalok, valamint orgonaszekrények díszítő munkáit, díszesen faragott kottaállványok) tervezését és teljes körű kivitelezését vállalom igény szerint. Egyéni elképzeléseket is megvalósítok. Ornamentális és figurális munkákat egyaránt végzek. Természetes módon szárított gyümölcsfákból és hársfából dolgozom.

Időjárás

Látogatók

0.png0.png4.png9.png8.png1.png6.png
  • IP Címed: 54.162.111.61
  • Böngésző: Unknown
  • Verzió:
  • Op. rendszer: Unknown