Szabadszállás Város

Testvárosunk weboldalát megtekintheti -itt-

Szabadszállás Város Önkormányzata 2007. május 1-én testvérvárosi kapcsolatot létesített Varzi Város Önkormányzatával az Európa a polgárokért program keretében. A cél, hogy elősegítsük a nemzetek közötti párbeszédet és tapasztalatcserét. Az együttműködés jó alkalom lehet arra, hogy kölcsönös barátságot alakítsunk ki és szilárdítsunk meg a két város közti kapcsolatot. A jövő terveiben szerepel a kulturális, gazdasági, turisztikai, és diákcsere programok létrehozása. Ezáltal a két nép egymás hagyományait, népszokásait, mindennapi életét, kultúráját, nem is beszélve a nyelvtanulás gyakorlatban jobban elsajátítható lehetőségeiről.

 

Varziról

Varzi Város Önkormányzata Pavia tartományban, Lombardia régióban található, Milánótól kb. 70 km-re délre, ill. Pavia városától kb. 40 km-re délre. 2004. december 31-i adatok szerint Varzi lakosainak száma 3515 fő, területe 58,8 km2.

A gyönyörű környezetben fekvő Varzi mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari központ. Tengerszint feletti magassága 426m. A gyors folyású Staffore folyó mellett, a paviai Appeninek lábánál fekszik. A hely természeti adottságai és klímája miatt régóta lakott terület, laki az ősidőkben vadászatból éltek, de a hely alkalmas volt menedéknek és politikai üldözöttek rejtekhelyének. A városnak római kori és középkori gyökerei is vannak, és megélt sok véres háborút és külföldi hódítást. Ma azonban a város az Oltrepó Pavese központjaként, csendes, nyugodt hely. A turisták számára kiváló pihenési lehetőséget kínál a táj és az egészséges klíma, a nyugodt, lassú élet és a történelem egy-egy érdekes emléke.

Vargyas eseményekben gazdag, a hagyományt és a történelmi valóságot ötvöző múlttal rendelkezik. A hasonnevű vízfolyás völgyében elterülő, Orbán Balázs által Bardoc-szék legnevezetesebb településnek nevezett Vargyas, mint nagyfalu, már az 1334-es pápai jegyzékben szerepel Vaygias néven, mint önálló egyházmegye. Azonban a nagyfalu múltja, történelme ennél régebbre nyúlik vissza, egészen a XI. századig. Orbán Balázs a Székelyföld leírása című művében megemlíti, hogy Vargyas nemcsak a tatárjárás idején történtekről és a Daniel kastélyról híres, hanem a kevésbé ismert Árpád kori római katolikus kápolnáról is. Szerinte többen azt állították, hogy a római katolikus kápolna helyén elkezdett kutatások arra utalnak: ott lett volna Attila. A nagy hun vezér Réka nevű feleségének sírja. A valóságban azonban az építkezések alapfalazatának tanulmányozása arra utal, hogy ott kápolna és közelében kolostor vagy coenobium állt. A hagyomány is támogatja e feltevést, azt mondván, hogy a Szt. Mártonnak szentelt római katolikus templom mellett „barát épség” (szerzetesi lak) volt. Minden összevetve, az alszegi román kori templom a XIII. században épülhetett.

A XIII. századi tatárjárás, rombolás, fosztogatás és az ezzel járó bizonytalanság rányomta bélyegét a falu
életére is. A tatárjárás nem kegyelmezett e nagyfalunak sem. A tatárok fosztogatását, támadásait és a falu népének hősies harcát több népmonda is megőrizte: Csala tornya, Tatárhídja, az almási barlagnál található tatárkápolna romjai, Siró-kút legendája.

A falu középkori történelme nagy mértékben összefügg a község határát birtokló Daniel család legelső ismert tagja Daniel család történelmével. A Daniel család legelső ismert tagja Daniel Balázs, aki 1393-ban Luxemburgi Zsigmond hadseregében harcolt Nikápolynál. Fia, Daniel Péter 1444-ben Hunyadi János oldalán hősiesen harcolt a vesztes várnai csatában. A fejedelmi kor kezdetén, a XVI. században a történelmi források említést tesznek Daniel Zsigmondról, aki mint Báthori István „főmarechalja” elkíséri a fejedelmet lengyelországi útjára. Daniel Zsigmond unokája, Péter, Háromszék főkapitányaként járul hozzá e vidék fejlődéséhez. Daniel Ferenc, Daniel Páűéter unokáj, 1603-ban, Székely Mózes hadseregében harcol, és Brassó mellett esik el. Daniel Mihály, Daniel Péter másik unokája, szintén Háromszék főkapitánya és 1611-ben Raduj havasalföldi vajda ellen harcol, majd, mint Bethlen Gábor udvari főtábornoka részt vesz a fejedelemben, morvaországi hadjáratában. 1621-ben hősiességért több jószággal jutalmazzák. Fia, Daniel János Bethlen Gábor jóvoltából külföldi egyetemeken tanul, majd hazatérése után Háromszék főkapitánya lesz. A fejedelem megbízásából leánynézőbe megy Bradenburgi Katalinhoz. I. Rákóczi György uralkodása idején, mint nagykövet, többször is megfordul a svéd királyi udvarban.

Daniel János testvére, Daniel Ferenc Vargyason telepszik le. Fia, István udvari főkapitány és 1685-ben a honvédelmi bizottmány tagja. Négy fia volt: Mihály, Péter, Ferenc és István. Mindannyian részt vettek a Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcban. Daniel István leánya, Daniel Polexina Wesselényi Istvánné korának legkitűnőbb asszonya volt. Szinte minden európai nyelven beszélt. Magyarra fordította Piktet híres Ethicaját. Polexina testvérének fia. Daniel István Lengyelországban, mint huszárhadnagy hősiesen harcolt és esett le.

A XVI. században kibontakozó és egész Európát érintő vallásos mozgalom a, reformáció Vargyas népét is érintette. E nagyfaluban a reformáció radikális irányzata, az unitárius vallás hódított. Vargyas e vallás bástyájává vált. Többszöri próbálkozás után 1813-1820 között épült fel a település központjában álló unitárius templom. Falaiba beépített a régi, úgynevezett alszegi unitárius templom néhány, kőből faragott emlékét. A szószéki feljáró mellvédjében egy díszített reneszánsz pillér látható. Tornyában műkincs értékű harang van, amelyet 1815-ben készített Kiss István sepsiszentgyörgyi harangműves. A templombelsőben festett kazetták, pad-és karzatmellvédek vannak, amelyeket a hagyományos helyi festett bútor ornamentikájával díszítették. Az 1922-es népszámlálás idején a falu 1983 lakosa közül 1652 volt unitárius.

A 121 tagból álló református gyülekezett első templom 1841-ben fából épült a Daniel család református tagjainak patronálásával. 1994-ben lebontották és Makovecz Imre tervei szerint, most épül egy új református templom. Az alapozás idején itt került elő a román és gótikus kori két templom (alszegi) alapfala és egy székely rovásírással ellátott keresztelő medence mellett, egy XV. századi, 55 darabból álló éremlelet, I. Zsigmond, Hunyadi János és I. Mátyás idejéből. Ez az egyetlen eddigi székelyföld Zsigmond pénzlelet. A pénzérmeket a Székely Nemzeti Múzeumban, míg a keresztelő medencét az unitárius papilakon őrzik. A település észak-nyugati részén áll az 1807-ben épült görögkeleti templom, és a főút mentén található az 1988-ban épült katolikus kápolna (72 római katolikus lakosa van a falunak).

A kuruc szabadságharc idején tanúsított hősiesség és a szülőföld iránti szeretet újra megnyilvánul az
1848-49-es forradalom és a szabadságharc idején. A forradalmi eszmék harására megmozdult Vargyas népe is, és aktívan részt vett a szabadságharc több ütközetében, eseményében. Dániel Gábor (1824-1903), Udvarhely főkirálybírója és főispánja, az Unitárius Egyház főgondnoka, a Magyar Történelmi, Geneológiai és Heraldikai Társulat tagja, részt vett az 1848. októberi agyagfalvi székely népgyűlésen, ahol támogatta az önvédelmi harc gondolatát.

Gyertyánfally Ferenc (1827-1849) a szépmezői csata hősi halottja. Gyöngyössy István (1809-1894) és Páll Mózes (1820-1892) helybeli unitárius lelkészek a szabadságharc hősei, résztvevői voltak. Sütő István (1810-1881) zászlóvivő volt a véceri csatában, míg Szolga Miklós jogász és költő, a szabadságharcban való részvétele miatt börtönbüntetést kapott. Sírjuk a vargyasi unitárius temetőben van. A szabadságharc leverése után. Vargyas, mint Udvarhelyszék egyik legnagyobb település, gazdaságilag és társadalmilag is fejlődött. Elsősorban a mezőgazdaság, a földművelés és állattenyésztés volt jellemző e falura, de fejlődött a kézműves ipar is. A település meglátogató Orbán Balázs, a legnagyobb székely elismerő szavakkal illette a falu népét, múltját, jelenét. Az osztrák-magyar dualizmus kialakulása és a magyar állam fejlődése pozitív hatással volt e településre is. Vargyas bekapcsolódott a monarchia mindennapi életében és napról napra, évről évre fejlődött, népessége gyarapodott, területe növekedett. E fejlődést egy ideig akadályozta az első világégés, az I .világháború, amelynek több ütközetében részt vett és hősi halált halt vargyasi lakosok is. Ezek emlékét őrzi a Tompa József által 1931-ben tervezett és a főút mentén található oroszlános emlékmű, amely mellé a magyar honfoglalás 1100. évfordulóján a falu népe emlékkopjafát állitatott tisztelegve hősi halottjai előtt.

Az 1918-as „egyesülés”, azaz Erdély Nagy-Romániához való csatolása után, a román közigazgatás bevezetését követően, Vargyas népessége etnikai változásokon ment át. A román nyelv és vallás itt is talált követőkre és ennek köszönhető az a tény is, hogy az 1992-es népszámlálás idején. 92-en vallották magukat ortodoxnak.

A II. világháború sem zajlott le vargyasi részvétel nélkül. A második világégésben részt vett vargyasi hősi halottak, őrzi halottak emlékét, őrzi az unitárius templomban a szószék mellett található, Máthé Ferenc által faragot emléktábla. A háború befejezése, a kelet- és dél- kelet- európai rendszerváltás, a monarchia bukása és a kommunizmus rendszerének kiépítése Vargyas gazdasági és társadalmi, etnikai fejlődését is döntő módon meghatározta.

Vargyas altalaja gazdagon hasznosítható ásványi kincsekben. Ezt felismerve, az új kommunista vezetés hozzáfogott a vidék iparosításához. Szénbányákat (bel-és külszíni), mészkőfejtő telepet és borvízpalackozó üzemet létesítettek, amelyek 1954 után kisebb-nagyobb sikerrel működtek, munkahelyet, és mert a bánya miatt a forrás vize elapadt – bezárták.

Az 1968-as megyésítés után Vargyas közigazgatásilag Háromszékhez, Kovászna megyéhez tartozik, és mint önálló közigazgatási egység, autonóm település fejlődik. Történelmi eszmefuttatásunk végén hadd említsük meg a falu hírnevét öregbítő és megőrző, híres személyiségek neveit. Hála Istennek, Vargyas nem szegény e téren. A már említett Daniel család tagjai, kuruc szabadságharc és az 1848-as forradalom hősei mellett Vargyas híres szülöttje között voltak: Kiss Mihály 1781-1837) unitárius lelkész, esperes, fűvész és naplóíró; Adorján Jenő (1886-1956) irodalomtörténész, nyelvtanár és műfordító; Dobai István (1899-1938) költő, unitárius pap; dr. Borbáth Károly (1931-1980) történetíró, egyetemi tanár, a kommunista rendszer áldozata. A maiak közül Vargyas hírnevét messze földön ismertté tették, Veress Miklós festőművész, Sütő Béla, Máthé Ferenc, Sütő Gábor, Török Imre, Borbáth Sándor, József Gellért, Dimény Dániel fafaragók, Soós Emma bútorfestő és Máthé Julianna székely szoknyát szövő asszony.

Vargyas – a Rika erdeje és Vargyas patak mentén húzódó település- él, ápolja múltját és jelenét, tervezi jövőjét, mert
lakói szeretik szülőföldjüket, népüket.

 


Forrás: Farkas Ferenc: Vargyas múltjából






 

Időjárás

Látogatók

0.png0.png4.png9.png8.png1.png6.png
  • IP Címed: 54.162.111.61
  • Böngésző: Unknown
  • Verzió:
  • Op. rendszer: Unknown