Szabadszállás Város

Szabadszállás domborzata    

A kistérségi településhatárok által bezárt mintegy 802 négyzetkilométernyi terület három kistájhoz tartozik. A Duna-völgye természeti táján belül elterülő Solti síkhoz (lapályhoz), a Szikes Pusztához és a Turjános Kiskunsági Homokhátsághoz. A félig kötött buckás homokvidéken a rendkívül gyenge termőképességű homoktalaj 56%, a réti talaj 30 %, a Duna menti magas és alacsony ártereken a szikes talaj aránya eléri a 27 %-ot.



Szabadszállás növényzete és állatvilága    

A kistérség gazdag élővilággal bír. A területen található a Kiskunsági Nemzeti Park, ahol a szikes pusztákon, szikes tavakban, édesvízi lápokban, mocsarakban számos ritkaság él még. A szikes gyepek jellemző növénye a sovány csenkesz (Festuca pseudovina), a sziki üröm (Artemisia maritima), a bárányparéj (Camphorosma annua), a sóvirág (Limonium gmelini), a sziki őszirózsa (Aster Triholinium), a ritka erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) és a különösen szép orchideák, kosborok: a pókbankgó (Ophrys spegodes), a szarvasbangó (Ophrys scalopax) és az agárkosbor (Orchis morio).

Az állatvilág is büszkélkedhet különlegességekkel. A Kunadacs melletti mocsárban nemrégen került elő egy európai viszonylatban is ritka csigafaj: Vertigo moulisiana. A Háromszögi-tóban él egy vízi csigafaj: Armiger crista, melynek érdekessége, hogy az egész Duna-medencében csak itt került elő együttesen mindhárom változata (cristatus, nautilus, spinolosus). Az ízeltlábúak közül kuriózum a szikes puszták lakója, a nyári pajzsos rák (Triops cancriformis), mely még a Pannon-tó hírnöke. Az északi pusztákon él a pusztai gyalogcincér (Dorcadion cerve) és egy endémikus molylepke faj. A halak közül sajnos nagyon visszaszorulóban van a réti csík (Misgurnus fossilis) és a lápi póc (Umbra cameri). A kétéltűek közül a homokos területek lakója az ásóbéka (Pelobates fuscus). A hüllők közül gyakori a színpompás zöld gyík (Lacerta viridis). Nagyon értékesek madaraink is. A bíbic (Vanelus vanelus), a mezei pacsirta (Alauda arvensis), a búbos pacsirta (Galerdia cristata), a széki csér (Graleola pratincola), a vörös vércse (Falco tinnunculus), az ugartyúk (Burcimus oedicnemus). A vidék legjellemzőbb védett nagymadara a túzok (Otis tarda). A szikes pusztán él Közép-Európában a legnagyobb állomány, mintegy 200 példány. Az emlősök közül különös érdekesség a Háromszögi-tó környékén előforduló csíkos egér (Sicista subtilis). Ligetes erdeink és füves rétjeink jellemző apró vadja a fácán, az őz, a vaddisznó, és a mezei nyúl.



Szabadszállás talajjellemzői    

A kistérség területén a talajtani adottságok rendkívül változatosak, 10 talajtípus 14 altípusának 20 változata fordul elő a területen. A talajtípusok elhelyezkedését döntően befolyásolta a domborzat, de a hidrológiai viszonyok is erőteljesen hatottak. A Dunamelléki kötöttebb öntés, a Felső-Kiskunsági területek réti, szikes és laza homok talajok egyaránt jelen vannak. Ezen réti szikesek növényzetének összetétele szűken csak a sziki élettérre jellemző növényfajok, fajták kialakulására korlátozódik. A Felső-Kiskunság területének egyik meghatározó talajtípusa a meszes, szódás, szerkezet nélküli, un. szoloncsák szik, rendkívül erős 05% mennyiségű sótartalommal. Rendkívül szegény a talajok szerves anyag készlete (300t/ha alatti), a termőréteg vastagsága 500 mm feletti. Erős természeti kárt okoz a szélerózió, a defláció a termőföldeknek.



Szabadszállás vízrajza

A kistérség életét meghatározó tényező természetes határfolyója a Duna. A dunai védgát megépülése előtt a térség területei gyakran estek árvizek áldozatául. A gát ma már megfelelő védelmet nyújt az itt élőknek. A kistérség huzamosan belvíz sújtotta, mély fekvésű, területei a haltenyésztést illetve a pihenést, kikapcsolódást célzó horgásztavak kialakítására adnak lehetőséget. Település természeti kincseként az értékes ivóvíz bázisa mellett, megemlíthető a 600-650 méter mélységben húzódó, és fellelhető 35-60 C0 fokos vasszulfidos geotermikus hévíz készlet (Kunszentmiklós, Szabadszállás és Kunadacs területén). A meleg vízforrás gazdasági kiaknázása, felhasználása az elkövetkezendő esztendők tervezési és megvalósítási programja lehet.



Szabadszállás földrajza     

Pontos földrajzi elhelyezkedése a következő: Szélesség 46 fok 52,74 perc, hosszúság 19 fok 13,43 perc. E kistérségi táj jelenlegi megjelenését két tényező befolyásolta. Egyik a jégkorszak, a másik a múlt század embere. A jégkorszak jegesedési szakaszaiban az éghajlat csapadékban nagyon szegény, hideg és zord, míg a jégkorszak melegebb szakaszaiban, gyakran a mainál sokkal kellemesebb éghajlat volt térségünkben. A bővizű ős Duna újabb és újabb medret alakított ki, és rakta le újabb hordalékát. Ebben a mozgalmas időszakban alakult ki szűkebb kis hazánk mostani arculata: a mai Duna-völgy közvetlen közelében lévő termékeny öntéstalajok, az itt-ott megmaradt holtágakkal, a Kunbábony Kunadacs - Kunpeszér környéki homokbuckák a közéjük szorult tavakkal, mocsarakkal, lápokkal; a Kunszentmiklós - Szabadszállás környéki laposok, turjánok, a selymes füvű rétekkel, a löszös partokon lévő szántóknak való termőföldekkel. Kistájunk halban, vadban gazdag vidék volt, ahol az élet lételeme a víz mindenütt jelen volt, ahol a legelő kövér füvén gazdagodott a nyáj, s megtalálta hazáját a szántó-vető nép is. A huszadik század embere okozta az utóbbi évezredek legnagyobb változását e tájon. A Duna-völgy lecsapolásának gigantikus terve a múlt század elején kezdődött. Azonban a vizek elvezetésével nem alakultak ki azok a kedvező feltételek, amelyeket vártak. A csatornák megépítése csak a vízelvezetés felé irányult, nem igazán alkalmasak az öntözésre, s egyáltalán nem alkalmasak-még a főcsatornák sem- a vízi szállításra. A vizek lecsapolását követően, a talaj rendkívüli sótartalma miatt rohamos szikesedés indult meg a tájon. A mintegy 60-70 esztendő során a mélyebb részek teljesen elszikesedtek, fél-sós sivataggá váltak. Ezen másodlagos állapotot - amely önmagában is kuriózum - őrzi az 1975-ben alakult Kiskunsági Nemzeti Park.



Infrastruktúra     

Gáz: 1982-ben a Lenin Szövetkezet kezdeményezésére kezdődött meg Szabadszállás város gázhálózatba történő becsatlakoztatása. Kunadacsnál került kiépítésre egy átadó állomás, , amelyről az ott lévő 64 bar nyomásos hálózatra csatlakoztunk rá. Szabadszállás belterületét 1983-ban érte el a gázvezeték, azóta az első években hatalmas ütemben, az utóbbi időkben elvétve épült ki utcai gázhálózat, mivel Szabadszállás város belterületének több mint 90 %-a gázvezetékkel el van látva. Szabadszállás-Balázspuszán is kiépült a gázvezeték-hálózat. A lakosság körülbelül 80 %-a ma már gázzal fűt, vagy használja a vezetékes gázt. Kábeltelevízió: A kábeltelevízió hálózat a város egy részében épült csak ki, körülbelül 200-300 lakás van a hálózatra rákötve. Reméljük, hogy a többszöri tulajdonos változás után a hálózat továbbépítse megindul. Ezáltal lehetőséget biztosít a város összes ingatlanának rákötésére. Közút hálózat: Szabadszállás várost 5 irányból lehet közúton megközelíteni. Kunszentmiklós és Izsák felé az 5203-as jelű út, Kerekegyháza felé 5217-es, Szalkszentmárton felé a 5213-as és Fülöpszállás felé az 5214-es jelű út. A település déli részén a belterülettől körülbelül 5 km-re halad az 52-es jelű főút, tervek szerint a város északi oldalán a belterülettől körülbelül 3 km-re egy új autópálya alakítható gyorsforgalmi út épül a 2010-es évek elején. Vasút: Településünk a Budapest-Kelebiai vasútvonal mentén található, szépen felújított Vasútállomás várja a vasúton Szabadszállásra érkezőket. Régi terv, hogy az eddig egy vágányú vasútvonal mellett egy új vágány kerülne kiépítésre, de ezt az elképzelést a Szerbiai háborús események egyenlőre meghiúsították.



Szabadszállás története

Szabadszállás történelme szorosan összefonódik a Jász-kunság történelmével. A tatárjárás után IV. Béla az ország közepén kihalt lakosság helyére kunokat telepít. A letelepítés érdekében oklevéllel erősítette meg jogaikat. Ettől kezdve számítjuk a jász-kun privilégiumot, amely többek között bizonyos fokú önkormányzatiságot is jelent. Szabadszállás a Jász-kunság későbbiekben Hármas kerületnek nevezett területi egység része, egészen 1876-ig, míg e területeket be nem olvasztják a vármegye rendszerbe.
Szabadszállás nevével IV. (Kun) László 1279-ben kelt adománylevelében találkozhatunk legelőször Zombath, vagyis Zumbuth-szállás néven. IV. László a kunok helyhez kötése , honosítása érdekében rendeletben tiltotta meg a sátorban lakást, és ezzel egy időben 1279-ben III. Miklós pápa, Fülöp palermói püspök vezetésével hittérítőket küldött a kunok térítésére. Valószínűleg az ő kezdeményezésére épül a Templom-hegyi imaház, mely vélhetően több szállás hitéletét biztosította. A török hódoltságot megelőző időkben a jász-kun társadalom felépítése a törzsi, nemzetségi alapokon nyugodott. Társadalmuk- kor viszonyaihoz képest- igen demokratikus. Mivel ez egyáltalán nem illeszkedett a kor feudális rendszerébe, ezért állandó összetűzésben voltak a környező főurakkal. Szabadszállás a XVI. század közepén a török hódoltság alatt 37 adóköteles házzal rendelkezik. A hódoltság idején a települést többször az elnéptelenedés fenyegeti. Szerencsére a vérzivatarok idején a települést körülvevő láp és mocsár menedékül szolgált a lakosság számára, ahonnan a veszély elmúltával vissza tudtak szivárogni eredeti otthonukba. A törökön kívül a végvári katonáktól is sokat szenvedett a nép. A sok panaszra I. Lipót védlevelet adott ki a kunoknak. A XVII. Század vége felé fokozatosan megszűnik az állandó katonai nyomás, már csak a császári csapatok rablásaitól kellett félni. A török kiűzése után 1701-ben, a kunok kiváltságait eltörölték. Újból kötelezték a lakosságot, és a császár eladta a német lovagrendnek.
A kunok ezen felháborodva Rákóczi zászlaja alá álltak, és a fejedelemtől várták, hogy semmisnek tekintsék az eladást. Sajnos ekkor a bécsi udvar felhasználta céljaira a déli katonai szervezetbe tömörült szerbeket. Szomorú sors várt Szabadszállásra. 1703 december 1-én a szerbek betörtek a faluba, legyilkoltak 27 embert, elhajtották jószágaikat, házaikat kirabolták. A német lovagrendnek eladott kunok sok panasszal és kérelemmel fordultak a császárhoz, és a pozsonyi országgyűléshez, míg végül eredménnyel jártak. Az országgyűlés 1741. Év 9. És 64. Törvénycikke elrendelte, hogy ki kell váltani a Jász-kunságot, és vissza kell venni a német lovagrendtől. A baj csak ott volt, hogy üres volt a királyi kincstár. Ekkor ajánlották fel a kunok, hogy befizetik az eladási árat a királyi kincstárba, csak engedje meg őfelsége, hogy magukat kiváltsák. Ezt Mária Terézia 1745-ben nagykegyesen meg is engedte. Miután a pénzt befizették, Mária Terézia a zálogos birtokok alól kimentette, és új privilégiummal régi jussaikba visszahelyezte a kunokat. Ezt a megváltást nevezték redemptiónak. A redemptió meghatározta Szabadszállás fejlődését egészen 1867-ig. A nagybirtokos uradalmi rendszer nem tudott kialakulni, mert a redemptió alkalmával bárki vehetett földet és redemptussá válhatott. Ezek a pénzek képezték a megváltás összegét. Egyben ennek következménye az is, hogy nem alakult ki jelentősebb jobbágyréteg. A redemptió alapját képezte a Jász-kunság - benne Szabadszállás- 1848-ig tartó fejlődésének.
1745-tól a település kiegyensúlyozott fejlődésnek indul. 1770-ben az ősi templom helyére új templom épül, 1765-ben külön leány, 1767-ben külön fiúiskola kezdi meg működését. 1770-ben már 332 tanuló jár iskolába. 1789-ben kezdi meg működését a postahivatal. A lakosság száma 1770-tól 1850-ig 1700 főről 5000 lakos fölé emelkedik. 1826-ban megépül az új városháza – hisz 1819-ben Szabadszállás vásártartási jogot kap, ettől kezdve 1871-ig a hármas kerület megszűnéséig mezőváros. 1848-ig választókerületi központ. 1848-ban Kossuth felhívására a település 240 nemzetőrt állít ki. A szabadságharc leverése után vontatottan indul meg az élet. Mint ismeretes, Haynau javaslatára Magyarországot örökös gyarmatként a birodalomhoz csatolták. A Jász-kunság az első kerület része lett, melynek élén maga Haynau állt. A jász-kun kiváltságok kérdése egyre jobban előtérbe került, mígnem az 1872-76-os közigazgatási átalakítás során teljesen megszűnik létezni. Az 1870-es évektől beszélhetünk újabb fellendülésről. Ezt mutatja kor társadalmi aktivitásának megjelenése. 1879-ben a Független Olvasókör, 1873-ban az Úri Kaszinó , 1877-ben a Templomsori Olvasókör, 1885-ben az Ipartestület alakul meg. 1884-ben tánciskola létesül. Jelentős fejlődésnek indul a kisipar. Virágkora az első világháború kezdetére tehető. A század végére megépül a vasút, és villanytelep kezdi meg működését. Megalakul a Kunszentmiklós – Dabas – Szabadszállás Takarékpénztár. 1876-ban új és modern gőzmalom épül, mely egyedülálló a környéken. A megindult fejlődésnek az első világháború vetett véget. Szabadszállásról körülbelül 1400 ember vonult be katonának. A hősi halottak száma 258. 1919 márciusától 1919 júliusáig katonai tanács, direktórium működik. A világháborúban a lakosság komoly anyagi károsodást szenved. A két világháború közt a település fejlődése stagnál. Ennek két oka volt. Egyik az 1930-33-as gazdasági világválság, amely megingatta a búza piacát is. Begyűrűző problémát okozott , hogy a kisiparosok - régi hagyomány szerint - gabonaegységre dolgoztak. Sok olyan kisiparos tönkrement akinek jelentős mennyiségű gabonaegysége halmozódott fel a gazdáknál. A stagnálás másik oka, hogy 1922. január elsejével, Jakabszállás leválik Szabadszállásról 13000 katasztrálihold területével (kb. 8000 hektár), érzékenyen érintve a helyi állattenyésztést. Ezzel szétmorzsolódik a redemptió utolsó maradványa. 1850-ben alakult izraelita hitközség a II. világháborúban megszűnt, a zsidókat deportálták. A II. vh. Után elsősorban intézményeiben kezd gazdagodni a település. 1951-ben megkezdik a laktanya építését. 1959. őszétől 1962. tavaszáig országos beiskolázású traktoros iskola működik. Később járási kórház, tüdőgondozó, új mentőállomás, szakrendelő intézet, OTP, DÉGÁZ kirendeltség, Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltség, stb. kezdi meg működését. 1992-ben rendezik a központot és környékét. 1994-ben átadják az új faluházat és a Kunadacs – Szabadszállás műutat. 1970. augusztus 1-től Szabadszállást nagyközséggé nyilvánítják, 1994. október 24-én Szabadszállás Önkormányzata határozott Szabadszállás várossá nyilvánításának kezdeményezéséről. Ezzel kinyilvánítva, hogy Szabadszállás térségi funkciókban gazdag, arculatában kisvárosi település. 1995. július 1-től a Köztársaság Elnökének 93/1995 (VI.2) KE határozata alapján Szabadszállás újra város.

Időjárás

Látogatók

0.png0.png7.png2.png4.png4.png2.png
  • IP Címed: 54.162.152.232
  • Böngésző: Unknown
  • Verzió:
  • Op. rendszer: Unknown